A kutyák testhőmérséklete magasabb, mint az embereké, és szervezetük másképp reagál a hőmérséklet-ingadozásokra. Gazdiként nagyon fontos, hogy felismerjük, mikor van baj: mik a láz vagy a lehűlés jelei, hogyan mérhetjük pontosan a hőmérsékletet, és mikor kell azonnal állatorvoshoz fordulnunk. Ez a cikk részletesen bemutatja mindazt, amit a kutya lázáról, hőháztartásáról és a leggyakoribb teendőkről tudni érdemes.
Tartalom
Mi számít normális testhőmérsékletnek?
Egy egészséges felnőtt kutya testhőmérséklete általában 37,5-39,2 °C között mozog. Ez magasabb az emberi testhőmérsékletnél, így ha elsőre „melegnek” érezzük a kutyát, az még lehet teljesen normális. Kisebb testű fajtáknál a gyorsabb anyagcsere miatt gyakran a 39-39,5 °C körüli érték sem kóros, míg nagytestű ebeknél az ennél alacsonyabb, 37,5-38 °C körüli érték is beleférhet a normál tartományba.
A kölyökkutyák és az idős ebek hőszabályozása érzékenyebb. Az újszülöttek még nem tudják hatékonyan fenntartani a testhőjüket, ezért náluk a normál érték alacsonyabb: életkoruktól függően 35-38 °C közé eshet. Az idősebb kutyák esetében érdemes figyelembe venni, hogy a hőmérséklet alsó határa szintén lejjebb tolódhat.
Tenyésztők számára különösen fontos a vemhes szukák hőmérsékletének követése: ellés előtt gyakran megfigyelhető egy átmeneti, fél-egy fokos csökkenés, ami előre jelezheti a kölykök érkezését.
Mi a különbség a láz, a hipertermia és a hipotermia között?
A kutyák testhőjének emelkedése vagy csökkenése nem mindig ugyanazt jelenti. Fontos különbséget tenni a három állapot között, mert más okok állnak mögöttük, és más beavatkozást igényelnek.
- Láz
A szervezet immunválasza fertőzésekre vagy gyulladásokra. A hipotalamusz „beállítja” a test termosztátját, így a normál tartomány fölé emeli a hőmérsékletet. A láz jellemzően 39,5-41 °C közötti értékeknél jelentkezik. - Hipertermia
Nem az immunrendszer okozza, hanem a túlzott hőtermelés vagy a környezeti hőhatás (például hőguta). A testhőmérséklet ilyenkor akár 41 °C fölé is emelkedhet. - Hipotermia
Az ellenkező véglet, amikor a testhő a normál tartomány alá süllyed, jellemzően 37 °C alatt. Ez gyakran hideg idő, vizes bunda vagy betegség következtében alakul ki, és súlyos esetben életveszélyes lehet.
Miért emelkedik meg a kutya testhőmérséklete? – A láz lehetséges okai
A láz önmagában nem betegség, hanem egy tünet: azt jelzi, hogy a szervezet küzd valamilyen problémával. Okozhatják fertőzések, gyulladásos folyamatok, immunológiai betegségek, daganatok vagy akár külső tényezők is. Gyakoribb okok:
- Bakteriális fertőzések
Fog- és ínygyulladás, gennyes sebek, fülgyulladás vagy húgyúti fertőzések mind könnyen megemelhetik a testhőmérsékletet. Ha a kutya egy harapott sebet vagy tályogot hordoz, az szintén lázzal járhat. - Vírusos betegségek
A parvovírus, a kennelköhögés, a kutyainfluenza vagy egyes koronavírusok is okozhatnak hőemelkedést. - Paraziták és kullancsok
A kullancs által terjesztett betegségek – például az ehrlichiosis vagy a „Rocky Mountain foltos láz” – gyakran járnak magas lázzal, ízületi fájdalmakkal és levertséggel. - Szervi gyulladások
A hasnyálmirigy-gyulladás, májgyulladás vagy a méh fertőzése (pyometra) szintén komoly lázat idézhet elő. A pyometra különösen veszélyes, mert a gennyes méhgyulladás gyorsan életveszélyessé válhat. - Immunológiai és daganatos okok
Autoimmun betegségek – például lupus vagy poliartritisz – éppúgy felelősek lehetnek a tartós lázért, mint bizonyos daganatos elváltozások (pl. lymphoma, leukémia). - Gyógyszerek, mérgező anyagok
Egyes gyógyszerek mellékhatásként lázat okozhatnak. Ugyanígy, mérgező anyagok – például fagyálló, embereknek szánt gyógyszerek vagy xilit-tartalmú édességek – is előidézhetik. - Stressz, külső hatások
Erős fizikai terhelés, forró időjárás vagy hormonális változások (pl. tüzelés idején) szintén hőmérséklet-emelkedést okozhatnak.
Hogyan ismerhetjük fel, ha a kutya lázas?
Mivel a kutyák nem tudják szavakkal jelezni, hogy rosszul vannak, a gazdinak kell figyelnie a jelekre. A láz nem mindig nyilvánvaló, de több tünet együttese árulkodó lehet:
- Levertség, étvágytalanság, kedvetlenség
A kutya nem szívesen mozog, inkább pihen, alszik. - Reszketés, hidegrázás
Gyakran kíséri a hőemelkedést. - Meleg, száraz orr vagy fülek
Önmagukban nem megbízható jelek, de más tünetekkel együtt gyanút kelthetnek. - Piros vagy üveges szemek
Sokszor megfigyelhetőek láz esetén. - Gyorsabb légzés, lihegés
A szervezet így próbál hőt leadni. - Hányás, hasmenés, köhögés, orrfolyás
Különösen fertőzéses eredetű láznál fordul elő. - Fájdalom, sántítás
Ízületi gyulladásoknál, kullancsos betegségeknél jellemző.
Ha ezek közül több tünet egyszerre jelentkezik, érdemes azonnal megmérni a hőmérsékletet, és szükség esetén állatorvoshoz fordulni.
Hogyan mérjük meg pontosan a kutya testhőmérsékletét?
Sok gazdi elsőként az orr vagy a fül tapintásával próbálja kideríteni, lázas-e a kutya. Ez azonban nagyon megtévesztő lehet: a nedves orr vagy a meleg fül önmagában semmit nem bizonyít. A testhőmérséklet pontos megállapítására csak a hőmérő alkalmas.
A legmegbízhatóbb módszer: rektális mérés
Az állatorvosok világszerte egyetértenek abban, hogy a rektális mérés adja a legpontosabb eredményt. Ehhez külön, csak a kutyára használt digitális hőmérőt érdemes beszerezni.
Hogyan végezzük a lázmérést?
- A hőmérő végét kenjük be vazelinnel vagy vízbázisú síkosítóval.
- A kutya farkát óvatosan emeljük oldalra, és a hőmérőt kb. 2-3 cm mélyen vezessük be a végbélbe.
- Tartsuk a helyén addig, amíg a készülék nem jelez.
- A kutya nyugalmát segíti, ha a mérést ketten végezzük: az egyik tartja, a másik mér.
Üveg- vagy higanyos hőmérőt soha ne használjunk, mert baleset és mérgezés veszélyével járhat!
Fülhőmérő
A digitális fülhőmérők gyorsabbak és kevésbé kellemetlenek, de eredményük eltérhet a rektális értéktől. A pontos méréshez a szenzornak mélyen a hallójáratba kell jutnia – ha csak a felszínt érinti, téves adatot mutat. Fülgyulladás esetén a mérés megbízhatatlan, ilyenkor vissza kell térni a rektális módszerhez.
Egyéb lehetőségek: homlokhőmérő, hónalji mérés
Az infravörös homlokhőmérők és a hónalji mérés kényelmesnek tűnhetnek, de nem elég pontosak. Ha nincs más lehetőség, hónaljban mért hő esetén hozzáadhatunk kb. 1 °C-ot, így közelítő értéket kapunk – de ez nem helyettesíti a rektális mérést.
Miért fontos a „saját alapérték” ismerete?
Minden kutya egy kicsit más. Célszerű egészséges állapotban többször megmérni kedvencünk hőmérsékletét, és feljegyezni az átlagot. Így könnyebb észrevenni, ha eltérés van – például ha az aktív, játékos kutya hirtelen leverté válik, és a megszokott értéknél magasabbat mutat a hőmérő.
Mikor beszélünk lázról, és mikor kell állatorvoshoz fordulni?
A kutya normál testhőmérséklete 37,5-39,2 °C között mozog. A legtöbb állatorvos 39,4 °C felett már lázról beszél. Ha a hőmérséklet eléri a 40 °C-ot, mindenképpen indokolt a fokozott figyelem és az otthoni hűtés, 41 °C fölött pedig azonnali állatorvosi ellátás szükséges, mert ilyen magas hőmérsékleten a belső szervek károsodhatnak.
A láz súlyosságát nemcsak a mért érték, hanem a tünetek és az időtartam is meghatározza. Ha a hőemelkedés rövid ideig tart, például oltás után, az sokszor magától elmúlik. Ha azonban a láz:
- 24 óránál tovább fennáll,
- 40 °C fölé emelkedik,
- vagy egyéb súlyos tünetek (pl. görcsroham, eszméletvesztés, nehézlégzés, vérzés) társulnak hozzá, akkor nincs idő vesztegetni: azonnal állatorvoshoz kell fordulni.
Láz ismeretlen eredettel (FUO)
Előfordulhat, hogy a láz hátterében nem találni egyértelmű okot. Ezt az állatorvosok „ismeretlen eredetű láznak” nevezik. Ilyenkor részletes kivizsgálás következhet: vér- és vizeletvizsgálat, röntgen, ultrahang vagy akár biopszia is szükséges lehet, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. A tartósan magas láz nemcsak kellemetlen, hanem komoly szövődményekhez is vezethet – például kiszáradáshoz, agyi ödémához vagy véralvadási zavarokhoz.
Mit tegyünk, ha lázas a kutyánk? – Gyakorlati tanácsok
A lázas kutya ellátásánál a legfontosabb, hogy nyugodtak maradjunk, és tudatosan figyeljük az állat állapotát. A teendők attól függnek, mennyire magas a láz, és milyen tünetek kísérik.
Enyhe láz (39-39,5 °C)
Sok esetben, például oltás után, előfordulhat rövid ideig tartó, enyhe hőemelkedés. Ilyenkor elég biztosítani a kutya számára a pihenést, a nyugodt környezetet és a bőséges folyadékbevitelt. Figyeljük a viselkedését, és 6-8 óra múlva ismét mérjünk hőmérsékletet. Ha a tünetek nem romlanak, általában nincs ok aggodalomra.
Magasabb láz (39,5-40 °C)
Érdemes óvatosan segíteni a hűtést. Ez történhet például nedves törölközővel a fülek és a mancsok körül, vagy ventilátorral. A hűtést csak addig folytassuk, amíg a hőmérséklet vissza nem esik 39,4 °C alá. A túlzott hűtés veszélyes, mert lehűléshez vezethet. Fontos a folyadékpótlás: kínáljunk friss vizet, esetleg híg húslevest, de soha ne erőltessük az ivást. Ha a kutya közben hány, vagy az állapota romlik, állatorvoshoz kell fordulni.
Sürgős eset (40 °C fölött, súlyos tünetekkel)
Ilyen helyzetben már nem szabad otthon kísérletezni. Ha a kutya görcsöl, eszméletét veszti, vérzést vagy nehézlégzést tapasztalunk, azonnal induljunk állatorvoshoz. 41 °C fölötti láz már életveszélyes: a belső szervek károsodhatnak, és percek alatt súlyos állapot alakulhat ki. Soha ne adjunk emberi gyógyszert (ibuprofen, paracetamol, aszpirin), mert ezek mérgezőek a kutyák számára! Csak állatorvos által felírt gyógyszert szabad használni.
Általános otthoni ápolási tippek
- Biztosítsunk kényelmes, huzatmentes fekhelyet.
- Ne erőltessük az evést, de kínáljunk könnyen emészthető falatokat.
- Félóránként ellenőrizzük a testhőmérsékletet, a légzést és a kutya általános állapotát.
- Ha fertőző betegség gyanúja merül fel (pl. parvovírus, kennelköhögés, kullancsos betegség), a kutyát tartsuk elkülönítve más állatoktól.
Hipotermia – amikor túl alacsony a kutya testhőmérséklete
A kutyák esetében nemcsak a láz, hanem a lehűlés is komoly veszélyt jelenthet. Hipotermiáról beszélünk, ha a testhőmérséklet 37 °C alá süllyed. Ez az állapot gyakran alulértékelt, pedig akár életveszélyes is lehet.
A lehűlés leggyakoribb oka a hideg időjárás. Ha a kutya hosszabb ideig tartózkodik kint szélben, hóban vagy fagyos esőben, a bundája átnedvesedik, és gyorsan veszíthet a testhőjéből. Ugyanez történik, ha jeges vízbe esik: ilyenkor percek alatt kialakulhat a súlyos hipotermia. A kölykök, az idős kutyák és a kis testű, rövid szőrű fajták (például agarak vagy csivavák) különösen érzékenyek a hidegre. Betegségek, nagyobb vérvesztés vagy műtétek alatt is gyakran csökken a testhő, ezért az állatorvosok ilyenkor speciális fűtőberendezésekkel vigyáznak az állatra.
A hipotermia tünetei fokozatosan jelennek meg. Kezdetben a kutya reszket, mert így próbál hőt termelni. Később az izmai megmerevedhetnek, mozgása ügyetlenné válik, a nyálkahártyák (például az íny) pedig sápadttá és hideggé válhatnak. Súlyos lehűlésnél a reszketés megszűnik, a szívverés és a légzés lelassul, az állat összeeshet és akár eszméletét is veszítheti. 27-28 °C alatti testhőmérséklet életveszélyes, azonnali állatorvosi beavatkozás szükséges.
Elsősegélyként a kutyát azonnal meleg, szélvédett helyre kell vinni. Takarjuk be száraz, előmelegített törölközővel vagy takaróval, és ha van rá lehetőség, helyezzünk mellé meleg (de nem forró) vízzel töltött palackokat úgy, hogy legyen közöttük egy réteg textil. Saját testhőnkkel is segíthetünk: ha átöleljük az állatot, az lassan, biztonságosan emeli a hőmérsékletét. Fontos, hogy ne használjunk forró hőpárnát és ne merítsük a kutyát forró vízbe, mert az égési sérülést és keringési sokkot okozhat.
Súlyos állapotnál mielőbb állatorvoshoz kell fordulni, mert a klinikán meleg infúzióval, oxigénterápiával és speciális fűtőkamrákkal tudják helyreállítani a hőháztartást, miközben az alapbetegséget is kezelik.
A megelőzés a legegyszerűbb és leghatékonyabb: hideg időben rövidítsük a sétákat, használjunk kutyaruhát vagy cipőt, kerti kutya esetén pedig szigetelt kutyaházról és meleg fekhelyről gondoskodjunk. Kerüljük a jeges vízben való fürdést, és mindig figyeljünk a kölykökre, idősekre, beteg kutyákra, akik különösen könnyen kihűlnek.
Hipertermia és hőguta – amikor nem láz okozza a hőemelkedést
Fontos különbséget tenni a láz és a hipertermia között. Míg a láz az immunrendszer „szándékos” reakciója, addig a hipertermia egyszerűen azt jelenti, hogy a kutya szervezete túlmelegedett, és nem képes megfelelően hőt leadni. A leggyakoribb formája a hőguta, amely életveszélyes állapot.
Miért alakul ki a hőguta?
A kutyák nem tudnak izzadni úgy, mint az emberek. A testük hűtését főleg a lihegés biztosítja. Ha ez már nem elég – például extrém melegben, zárt autóban, forró aszfalton vagy túlzott mozgás közben -, a szervezet hőmérséklete gyorsan veszélyes szintre emelkedhet. Az elhízott, idős, fekete szőrű vagy rövid orrú fajták, mint a mopsz vagy a bulldog, különösen érzékenyek.
A hőguta tünetei
A testhő ilyenkor 41 °C fölé is emelkedhet, és a tünetek gyorsan súlyosbodnak:
- Heves, erőltetett lihegés, nyálzás
- Élénkvörös vagy sötét színű nyálkahártyák
- Szapora szívverés, zaklatott viselkedés
- Gyengeség, remegés, majd összeesés
- Súlyos esetben görcsök, eszméletvesztés
Ez nem olyan állapot, ami „magától elmúlik” – azonnali beavatkozást igényel.
Mit tehetünk hőguta esetén?
- Vigyük a kutyát árnyékba vagy hűvös helyre.
- Kezdjük el fokozatosan hűteni. Nedves törölközőt tehetünk a mancsaira, hasára és fülére, ventilátorral segíthetjük a párologtatást.
- Ne tegyük hideg vízbe! A hirtelen hőmérséklet-változás sokkot okozhat.
- Kínáljunk friss vizet, de ne erőltessük az ivást.
- Azonnal induljunk állatorvoshoz. A hőguta percek alatt végzetes lehet, ezért minden esetben sürgős orvosi ellátást igényel. A hűtést már az autóban is el kell kezdeni.
Megelőzés
- Soha ne hagyjuk a kutyát zárt autóban, még árnyékban sem!
- Meleg nyári napokon kerüljük a dél körüli sétákat, inkább kora reggel vagy késő este vigyük sétálni!
- Biztosítsunk mindig árnyékot és friss ivóvizet!
- Különösen figyeljünk a rövid orrú, idős vagy túlsúlyos kutyákra, mert náluk a hőguta sokkal gyorsabban kialakul!
Különleges helyzetek, amikor még fontosabb figyelni a testhőmérsékletre
Nem minden kutya egyforma: vannak élethelyzetek és körülmények, amelyeknél a testhőmérséklet ellenőrzése még nagyobb jelentőséggel bír.
A kölyökkutyák hőháztartása kezdetben fejletlen. Az újszülöttek csak az első hetekben képesek fokozatosan fenntartani a saját testhőjüket, ezért szükségük van meleg fészekre, takaróra vagy hőforrásra. A túlzott lehűlés nagyon gyorsan kiszáradáshoz és vércukorszint-csökkenéshez vezethet. Tenyésztők gyakran használják a hőmérsékletmérést az ellés közeledtének előrejelzésére is: az anyaállat hője jellemzően fél-egy fokkal esik vissza, mielőtt megindul a szülés. Az ellés után viszont a tartósan magas hőmérséklet méhgyulladásra vagy emlőgyulladásra utalhat, ezért fokozott figyelmet igényel.
Az idősebb kutyák esetében az immunrendszer gyengébb, a hőszabályozás is labilisabb lehet. Krónikus betegségek, például vesebaj, májprobléma, szívbetegség vagy hormonális eltérések (Cushing-szindróma, Addison-kór, cukorbetegség) mind hatással lehetnek a testhőmérsékletre. Náluk bármilyen változás gyanús, és indokolt lehet az állatorvosi vizsgálat.
Utazás, stressz és klímaváltozás szintén felboríthatja a hőháztartást. Hosszabb autózás vagy repülés során a kutyák könnyen túlhevülhetnek, ha nincs megfelelő szellőzés és víz. Ugyanígy veszélyes lehet a hirtelen éghajlat-váltás, például amikor egy hegyvidéki környezetből a nyári hőségbe kerülnek. A stressz – legyen szó állatorvosi látogatásról, kiállításról vagy versenyről – szintén megemelheti a hőmérsékletet.
Érdemes megemlíteni, hogy ma már a technológia is segítséget nyújthat. Léteznek olyan mikrochipek, amelyek képesek hőmérsékletet mérni, illetve okos nyakörvek, amelyek riasztanak, ha a kutya aktivitása vagy hője eltér a normálistól. Ezek hasznos kiegészítők lehetnek tenyésztőknek és sportkutyásoknak, de természetesen nem helyettesítik a hagyományos hőmérőt és a gazdi odafigyelését.
Hogyan előzhetjük meg a testhőmérséklet problémáit?
A kutya egészségének megőrzésében a megelőzés kulcsszerepet játszik. Ha odafigyelünk néhány alapvető dologra, nagy eséllyel elkerülhetjük a lázhoz, a lehűléshez vagy a túlmelegedéshez kapcsolódó bajokat.
Az egyik legfontosabb tényező a rendszeres védőoltások és higiénia. Az alapimmunizálás és az ismétlő oltások – például a kombinált és a veszettség elleni vakcina – sok fertőző betegség kialakulását megelőzik. A mindennapi ápolás, mint a fogtisztítás, a fül tisztán tartása és a sebek fertőtlenítése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a gyulladások és bakteriális fertőzések ne okozzanak lázat. Emellett a külső és belső paraziták elleni védekezés is elengedhetetlen: a rendszeres bolha- és kullancsvédelem, valamint a féreghajtás sokszor életmentő lehet.
A megfelelő táplálás és hidratálás szintén a megelőzés része. A kiegyensúlyozott étrend erősíti az immunrendszert, a megfelelő folyadékbevitel pedig segít a szervezet hőszabályozásában. Fontos, hogy mindig legyen a kutya előtt friss víz, különösen nyáron. Kerüljük a romlott, mérgező vagy nem kutyának való ételeket – például a csokoládét, a xilit-tartalmú édességeket vagy bizonyos növényeket -, mert ezek nemcsak mérgezést, hanem lázat is okozhatnak.
Az időjáráshoz való alkalmazkodás szintén kulcsfontosságú. Melegben gondoskodjunk árnyékról, friss vízről, és ne sétáltassuk a kutyát a forró aszfalton, különösen dél körül. Hidegben rövidítsük a sétákat, szükség esetén adjunk a kutyára kabátot vagy cipőt, a kinti kutyáknak pedig biztosítsunk jól szigetelt házat és meleg fekhelyet. Szeles, esős időben mindig szárítsuk meg a kutyát a séta után, mert a nedves bunda gyorsan lehűti a testet.
Nem szabad megfeledkezni a rendszeres állatorvosi ellenőrzésről sem. Az éves szűrővizsgálatok, vér- és vizeletvizsgálatok időben kimutathatják a rejtett betegségeket, amelyek lázhoz vagy más hőháztartási problémához vezethetnek. Idős kutyáknál, illetve tenyésztésben használt szukáknál különösen fontos a gyakori kontroll.
A megelőzés tehát nem egyetlen feladatból áll, hanem sok apró odafigyelésből: oltások, higiénia, megfelelő étrend és ivóvíz, paraziták elleni védekezés, az időjárás figyelembevétele és a rendszeres állatorvosi vizsgálatok mind együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy kedvencünk testhőmérséklete mindig az egészséges tartományban maradjon.
Érdekességek a kutyák testhőmérsékletéről
A kutyák hőháztartása több szempontból eltér az emberétől, és számos érdekességet rejt. Bár sok gazdi tudja, hogy a kutyák lihegéssel hűtik magukat, kevesebben vannak tisztában azzal, hogy valójában izzadnak is – igaz, egészen másképp, mint mi. A talppárnáikon és az orrukon található mirigyek képesek izzadást produkálni, de ennek szerepe elenyésző a lihegéshez képest, amely a fő hőleadási mechanizmus.
A lázat gyakran teljesen negatív dolognak tekintjük, pedig bizonyos mértékig hasznos is lehet. A testhő emelkedése gátolja a kórokozók szaporodását, és serkenti az immunrendszert a védekezésben. Természetesen, ha a láz túl magasra szökik, már káros hatású, és mindenképpen kezelést igényel, de mérsékelt emelkedésnél a szervezet tulajdonképpen önmaga segítségére siet.
Érdekesség az is, hogy a kutyák testhője nem állandó, hanem napszakonként ingadozik. Reggel általában alacsonyabb, este pedig kissé magasabb értékeket mutathat. Ezért is érdemes mindig hasonló időpontban mérni a hőmérsékletet, ha meg akarjuk figyelni az eltéréseket.
Az állatorvosok ma már különleges eszközöket is használnak. Vannak például olyan mikrochipek, amelyek nemcsak az állat azonosítását teszik lehetővé, hanem a testhő mérését is. Így egy egyszerű leolvasás során információt kapnak a kutya hőmérsékletéről. Léteznek emellett okos nyakörvek is, amelyek képesek figyelmeztetést küldeni, ha a kutya aktivitása vagy hője eltér a megszokottól. Ezek a technológiák ugyan nem váltják ki a klasszikus hőmérőt, de hasznos kiegészítőként szolgálhatnak, főleg sportkutyák vagy tenyésztésben lévő állatok esetében.
A megelőzésben a gazdinak kulcsszerepe van: a rendszeres oltások, a megfelelő higiénia, a kiegyensúlyozott étrend és ivóvíz, a paraziták elleni védelem, az időjáráshoz való alkalmazkodás és a rendszeres állatorvosi kontroll mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kutya hőháztartása stabil maradjon. Ne hagyatkozzunk a megérzéseinkre, hanem mindig mérjük meg a kutya hőmérsékletét, és ha szükséges, kérjünk állatorvosi segítséget. Így biztosíthatjuk, hogy kedvencünk hosszú távon egészséges és kiegyensúlyozott maradjon.
