Az őszi hónapokkal együtt sok kutyatulajdonos észreveszi, hogy kedvencénél a szőrhullás hirtelen felerősödik. Ez a jelenség természetes folyamat: a hosszú nyári napok után rövidül a nappal, változik a hőmérséklet és a kutya szervezete felkészül a télre. A vedlés, vagyis a szőrzet cseréje a legősibb alkalmazkodási mechanizmusok közé tartozik, ezért a túlzott szőrhullás gyakran inkább a kutya egészségéről és környezetéről ad visszajelzést, mintsem az évszakról. Ahhoz, hogy hatékonyan kezeljük a szőrhullást, érdemes megérteni a kutya szőrének biológiáját, a vedlés hormonális hátterét, az ősszel fokozódó szőrcserélő mechanizmusokat, valamint azt, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a szőr minőségét és mennyiségét.
Tartalom
A kutya bundájának biológiája és a szőr növekedési ciklusa
A kutyák szőrzete nem csupán dísz, hanem a bőr része. Védőrétegként óvja a testet a napsugárzástól, szennyeződésektől, mechanikai behatásoktól és segíti a hőszabályozást. A bőr három rétegből – epidermiszből, dermiszből és hypodermiszből – áll, bennük pedig egyedi struktúrák találhatók. A szőrnövekedést három fő fázis jellemzi: a növekedési (anagén), átmeneti (katagén) és nyugalmi (telogén) fázis. A francia MP Labo szakmai összefoglalója egy további fázist, az exogén szakaszt is kiemeli, amelynek során a szálak ténylegesen kihullanak. E fázisok hossza és ismétlődése fajtánként változó; például az uszkár anagén fázisa különösen hosszú, ezért ritkán hullatnak szőrt, míg az északi szánhúzó fajták (husky, malamut) rövid telogén és hosszú hullási fázissal rendelkeznek.
A kutyák szőrtüszői sajátos felépítésűek: egy-egy nyílásból akár 5-27 különböző típusú szőrszál nőhet. A durvább fedőszőrök (őrzőszőrök) adják a bunda „kabátját”, míg az alattuk lévő, rövidebb és puhább aljszőr szigetel. Ez a struktúra alkotja a kettős szőrzetet (double coat), amely a labrador retriever, a golden retriever vagy a német juhászkutyára is jellemző. A fedőszőr vízlepergető és véd a sugárzás ellen; az aljszőr pedig levegőt zár magába, ami télen melegít, nyáron pedig hűtő réteget képez. Kettős szőrzetet viselő kutyák a vedlés során általában az aljszőr nagy részét vesztik el, míg a felső réteg cseréje lassabb. Más fajták, például az uszkár vagy a yorkshire terrier egyszeres, folyamatosan növő „szőrrel” rendelkeznek, így vedlésük szinte folyamatos, de kevésbé látványos.
A szőrnövekedés ütemére genetikai és hormonális tényezők is hatnak. A bőr sejtjeinek osztódását, a tüszőben történő keratinizációt befolyásolják a pajzsmirigyhormonok, a nemi hormonok, a kortizol és a melatonin. Ezért lehet az, hogy az aljszőrrel rendelkező fajták látványosabb periodikus vedlést produkálnak, míg a „hajas” fajták kevesebbet.
A szőrnövekedési ciklus részletesen
A kutya szőrzetének ciklusa több, egymást követő szakaszra osztható. Az anagén szakaszban a szőrtüsző aktívan termeli a keratint. Ez a növekedési fázis teszi lehetővé, hogy a fedőszőr hosszúra nőjön, míg az aljszőr rövidebb marad. A katagén fázis átmeneti időszak, amikor a szőrtüsző zsugorodik, a hajhagymában lévő sejtek osztódása lelassul, és a szőrszál „leválik” a vérellátásról. Ezt a telogén – vagy nyugalmi – fázis követi, amely alatt a szál nem növekszik. Ilyenkor pihen a szőrtüsző. Végül az exogén szakaszban a megöregedett szőrszál kihullik, hogy átadja a helyét az újonnan képződő szálnak.
Az MP Labo tanulmánya kiemeli, hogy ezek a fázisok nem egyszerre történnek az összes szőrtüszőben, hanem mozaikszerűen: egy adott területen mindig vannak növekvő, pihenő és kihulló szálak. A környezet változásai, a fény és a hormonok befolyásolják, hogy milyen arányban találhatók aktív vagy nyugvó tüszők.
A szőrzet rétegei és fajták szerinti eltérések
Egy szőrtüszőből többféle szőrszál nő: durva fedőszőr, gyapjas aljszőr és átmeneti szálak. A kettős szőrzetű fajták aljszőre puha és sűrű, a fedőszőr felette sűrű, vízlepergető réteget alkot. A német juhászkutya fajtastandardja például részletesen leírja, hogy a klasszikus double coat esetén a fedőszőrnek rövidnek és kemény tapintásúnak kell lennie a fejen, füleken és lábak elülső részén, míg a hátsó lábakon hosszabb „nadrágot” képez. A hosszú kettős szőrzet változatnál a fedőszőr hosszabb és puhább, a nyak körül majdnem sörényszerűen dúsul.
A „hajas” fajták (yorkshire terrier, uszkár, havanese) szőrszála egyetlen rétegben nő és hasonló szerkezetű, ezért ritkán hullik ki – a növekedési fázis hosszúsága miatt inkább nyírással távolítják el. A szőrtelen fajták esetében a genetikai mutációk eredményeként hiányzik a szőrtüsző vagy csupán pehelyszerű szálakat növesztenek, így a vedlés számukra nem jellemző probléma.
A bőr és a szőrzet funkciói
A kutya bőre és szőrzete alkotja a test legnagyobb védelmi rendszerét, testtömegének akár 10-15 %-át is kiteheti. Többrétegű felépítésének köszönhetően számos létfontosságú feladatot lát el.
- Védőpajzs: a bőr és a szőr megvédi a kutyát a fizikai behatásoktól, vegyi anyagoktól, UV‑sugárzástól és a szélsőséges hőmérséklettől.
- Immunitás: a bőr az immunrendszer része, ha sérül, kórokozók és allergének juthatnak be.
- Hőszabályozás: a szőrzet lehetővé teszi a testhő megőrzését, hiszen a szőrszálak közelebb húzásával melegebb réteget képez, míg eltávolításukkal hűti a kutyát.
- Hidratáció: mivel a kutyáknak nincsenek verejtékmirigyeik, a bőr segít megőrizni a test vízháztartását. A száraz, sérült bőr fokozott vízvesztést okozhat.
Az idegvégződések révén a bőr a fájdalom, a hő és az érintés érzékelésében is fontos szerepet játszik. Ha ezt a komplex rendszert megfelelő táplálékkal és ápolással támogatjuk, akkor a vedlés is zökkenőmentesebb lesz.
A vedlés ritmusa: fény és hormonok
A természetes vedlés ciklusát elsősorban a fényhossz, vagyis a nappalok és éjszakák arányának változása szabályozza, nem pedig a hőmérséklet. A rövidülő nappalok hatására a tobozmirigy több melatonint termel, ami meghosszabbítja az anagén fázist, ezáltal dúsabb téli szőrzet kialakítását váltja ki. Tavasszal, amikor a nappalok meghosszabbodnak és csökken a melatoninszint, a kutyák szőrnövekedési ciklusa átvált a szőrhullási (exogén) fázisba, és fokozatosan lehullajtják téli bundájukat.
A melatonin nemcsak az alvás-ébrenlét ritmust szabályozza. Szintje ősszel emelkedik, télen éri el a csúcspontot, majd tavasszal csökken. A fényhiány tehát „jelet” ad a szőrtüszőknek, hogy növeljék az aljszőrt. A melatonin hiánya vagy túltermelése egyes kutyáknál szezonális alopeciát okozhat; ennek kezelésére a melatonin-tartalmú készítményeket is alkalmazzák, de ezek csak állatorvosi felügyelettel használhatók. A hormonális mechanizmusokat bonyolítja, hogy a fényhez kapcsolódóan a pajzsmirigyhormonok és a kortizol szintje is módosulhat. Ennek ismerete segít megérteni, miért hullik a szőr ősszel jobban, és miért nincs két egyforma vedlési minta.
Miért hullik jobban a szőr ősszel?
Az őszi vedlés a kutya biológiai órájának válasza a természet változásaira. A nappalok rövidülésekor a szervezet „észreveszi”, hogy hamarosan hidegebb idő következik, ezért sűrűbb aljszőr kifejlesztésébe kezd. Ehhez először megszabadul a felesleges nyári aljszőrzet nagy részétől. Ezt a folyamatot hívják a gazdik gyakran „szőrhullásnak”. A kutyák szőrtüszőiben egyszerre több szőrszál található, a rövidebb szőröknek pedig rövidebb a növekedési ciklusa, így a rövid szőrű fajták – például a beagle vagy a boxer – látszólag többet hullatnak. A kettős szőrzetű fajták ősszel és tavasszal „eldobják” az aljszőr jelentős részét, amit a tulajdonos hatalmas szőrpamacsokban lát viszont a lakásban.
A fotoperiódus mellett a hőmérséklet is befolyásolja a vedlés ütemét: a tartósan meleg, mesterségesen fűtött lakásban élő kutyák gyakran egész évben hullatják a szőrüket, mivel szervezetük nem érzékel éles évszakváltást. A természetes napfényhez kevésbé hozzájutó, beltérben tartott kutyák vedlési mintázata kevésbé látványos, de a fényviszonyok által szabályozott hormonális folyamatok miatt náluk is megfigyelhető a tavaszi és őszi vedlés. Ezenkívül a stressz, az egészségi állapot, a táplálkozás és a genetikai adottságok is befolyásolják, mennyire intenzív az őszi szőrhullás.
Fajták közötti különbségek
A vedlés mértékét és ritmusát alapvetően a genetika határozza meg. A sűrű, aljszőrrel rendelkező fajták (collie, szamojéd, szibériai husky) kifejezetten erős, szezonális vedlést mutatnak. Ezeket a fajtákat angolul „double-coated” kutyáknak nevezik. A bulldog, beagle és labradorok is aljszőrrel rendelkeznek, de vedlésük nem olyan extrém, mivel a szőrszálak rövidebbek. Az uszkár, vízi spánielek, bichon frisé, óriás schnauzerek és hasonló „hajas” fajták viszont hosszú, folyamatosan növő szőrszálakkal rendelkeznek. Ezeknél a szőr csak a végén hullik ki, ezért a tulajdonos inkább a fodrásznál találkozik a levágott mennyiséggel. A szőrtelen fajták, mint a kínai vagy a mexikói meztelen kutya genetikai okok miatt alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek szőrtüszőkkel, így náluk a szőrhullás kérdése nem értelmezhető.
A szezonális vedlésre hajlamos fajták esetében érdemes a vedlési időszak előtt és alatt fokozottan odafigyelni a bunda ápolására. A „coat blowing” („intenzív szőrváltás”) jelenség elsősorban az alaszkai malamut, szibériai husky, szamojéd, keeshond, leonbergi, újfundlandi, golden retriever és labrador retriever, ausztrál juhászkutya és német juhászkutya esetében fordul elő. Ezek a fajták évente kétszer – tavasszal és ősszel – cserélik le teljes aljszőrzetüket.
A vedlést befolyásoló tényezők
A vedlési ciklust számos tényező befolyásolja, ezért érdemes ezeket megérteni, hogy felkészülten fogadjuk az őszi szőrhullás időszakát.
Fény és éghajlat
A már említett fotoperiódus (nappalok hossza) a legfőbb szabályozó. Minél rövidebbek a nappalok, annál több melatonin termelődik és annál erősebb a téli szőrzet képződése. A hőmérséklet változása szintén jelet adhat a szőrtüszőknek: tartósan hideg vagy meleg környezetben a kutya igyekszik a szőrzet vastagságát a környezethez igazítani. Bent tartott kutyák esetén az állandó hőmérséklet és a mesterséges világítás elnyújthatja a vedlési ciklust.
Táplálkozás
A bőr és a szőr egészségéhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott étrend. A szőrzet fő építőköve a fehérje: akár a kutya napi fehérjebevitelének 35 %-a is a bőr és a bunda fenntartására fordítódik. Ha a táplálékból hiányzik a megfelelő minőségű fehérje, a szőr törékennyé és fakóvá válhat. Emellett kiemelt szerepe van a linolsavban gazdag omega‑6 zsírsavaknak, az EPA és DHA típusú omega‑3 zsírsavaknak, a cinknek és a biotinnak. Ezek a tápanyagok elősegítik a bőr épségét, enyhítik a gyulladást és támogatják a szőrtüszők normál működését. A túlzott, egyoldalú etetés vagy a házikoszt hiányosságai hiánybetegségekhez vezethetnek, ami fokozott szőrhullást eredményezhet.
Kulcsfontosságú tápanyagok:
- Fehérje: a szőrszálak nagy része fehérjéből épül fel. Hiánya törékeny, matt bundát eredményez.
- Linolsav (omega‑6): segíti a sejtmembránok rugalmasságát és a bőr nedvességtartalmát.
- EPA és DHA (omega‑3): ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentők, fényessé teszik a bundát és enyhítik a bőrbetegségek tüneteit.
- Cink: nélkülözhetetlen a gyorsan osztódó bőrsejtek számára; hiánya dermatitiszt okozhat, különösen az arktikus fajtáknál.
- Biotin és B-vitaminok: kofaktorok a zsíranyagcserében, segítik a linolsav működését az epidermiszben.
Ezek a tápanyagok megfelelő arányban segítik, hogy a kutya szőre fényes, dús és ellenálló legyen. Ha a kutya szőre ritkul, fénytelen vagy túlzottan hullik, érdemes állatorvossal egyeztetve étrend-kiegészítőkkel vagy célzott gyógytáppal pótolni a hiányzó elemeket.
Hidratáció és külső környezet
A megfelelő vízellátás nélkül a szőrzet elveszítheti rugalmasságát. A kutyáknak mindig friss vízhez kell jutniuk, különösen a fűtési szezonban, amikor a lakások levegője szárazzá válik. A száraz levegő önmagában is irritálhatja a bőrt, ezért érdemes párásítót használni. A környezeti allergének, mint a penészspórák vagy poratkák, ősztől gyakrabban jelennek meg a lakásban, ami viszketést és vakaródzást okozhat.
Stressz és életmód
A stressz megváltoztatja a hormonháztartást és hatással van a szőr ciklusára. Költözés, új családtag, zajos környezet vagy gyakori állatorvosi látogatás mind fokozhatja a vedlést. A stressz olyan nagy mértékű hajhullást idézhet elő, mintha a kutya az összes szőrét egyszerre „ledobná”. A mozgáshiány, az unalom és a kevés mentális stimuláció szintén rontja a bőr és szőr minőségét.
Egészségügyi állapotok és betegségek
A szőrhullás hátterében gyakran egészségügyi problémák állnak. A pajzsmirigy alulműködése súlygyarapodással, letargiával, hidegtűrési problémákkal, száraz, fénytelen szőrrel és túlzott vedléssel jár. Emellett a Cushing‑szindróma (hiperadrenokorticizmus) – amely a mellékvesekéreg túlzott kortizoltermelését jelenti – szintén hajhullást, vékony szőrt, sötét pigmentációt okozhat.
A bakteriális vagy gombás bőrfertőzések, allergiák, bolha- és kullancsallergia, valamint egyes autoimmun betegségek (pl. alopecia X, disztrófiás állapotok) szintén súlyos szőrhullással járhatnak. További okként említhető a rossz táplálkozás, az ivartalanítással összefüggő hormonváltozások, a stressz, a rühösség is.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A szezonális vedlés természetes folyamat, de vannak intő jelek, amikor érdemes állatorvoshoz fordulni. Ha a szőrhullás foltokban jelentkezik, a bőr kipirult, sebes, nedvedző vagy kellemetlen szagú, valószínűleg fertőzés vagy allergia áll a háttérben. A túlzott vakarózás, rágcsálás, nyalogatás szintén jelezheti, hogy a szőrhullás oka nem az évszakváltás. A pajzsmirigy-alulműködés során a lenyírt területeken a szőr nem nő vissza, ami jól látható jel. A Cushing‑kórral járó hajhullásnál a szőr ritkul, vékonyodik, emellett gyakori a potroh megnagyobbodása és a túlzott szomjúság. Ha a gazdi ilyen tüneteket tapasztal, érdemes vérvizsgálattal ellenőriztetni a kutya hormonális állapotát.
Ápolási és megelőzési tanácsok az őszi vedlés idejére
Az őszi szőrhullás nem akadályozható meg teljesen, de számos praktika létezik, amellyel csökkenthető a lakásban szétszóródó szőr mennyisége és támogatható a kutya bőrének egészsége.
Rendszeres fésülés és a megfelelő eszközök használata
A vedlés alatti fésülés nem csupán esztétikai okokból fontos: eltávolítja az elhalt szőrszálakat, serkenti a bőr vérkeringését és segít a faggyú egyenletes eloszlásában. A rövid szőrű kutyáknál először a szőr növekedésével ellentétes irányban érdemes átfésülni a bundát, hogy fellazítsuk az aljszőrt, majd a szálak irányába kifésülni. Hosszú szőrű és kettős szőrzetű fajták esetében hasznosak a tűs kefék/fésűk, az aljszőr-kifésülő és a fémsörtés kefe; ezek segítenek a sűrű aljszőr eltávolításában.
A heti többszöri alapos fésülés segít megelőzni, hogy a szőrök csomókba álljanak össze, ami fájdalmas bőrirritációt okozhat. Az aljszőr kihullásakor javasolt naponta alaposan átfésülni a bundát, különösen a lágyék, hónalj és farok környékén. A kefe kiválasztásakor figyeljünk arra, hogy a tűk ne legyenek túl élesek, mert megsérthetik a bőrt.
Fürdetés és speciális samponok használata
A fürdetés segít kimosni az elhalt szőrt és tisztán tartja a bőrt. Szakértők szerint a langyos vízzel, kímélő kutyasamponnal végzett fürdés felpuhítja az aljszőrt, és ezután könnyebb kifésülni. A túl gyakori fürdetés azonban kiszáríthatja a bőrt: 4-6 hetente elegendő, hacsak az állatorvos másképp nem javasolja. Kettős szőrű kutyáknál érdemes vedléscsökkentő (shed-control) samponokat használni, amelyek természetes zsírokat és hidratáló anyagokat tartalmaznak.
Megfelelő étrend és táplálékkiegészítők
A minőségi, kiegyensúlyozott táp támogatja a szőrzet egészségét. Az esszenciális zsírsavak, mint az EPA és a DHA, gyulladáscsökkentő hatásuk révén javítják a bőr állapotát. A lazacolaj, krillolaj vagy tengeri halak rendszeres etetése természetes forrása ezeknek a zsírsavaknak. A lenmagolaj, a napraforgóolaj és a borágóolaj omega‑6 zsírsavat biztosít. A cink- és biotinpótlást is érdemes állatorvossal egyeztetni, mert hiányuk törékeny szőrzetet eredményezhet.
Hidratálás és a bőr védelme
A tiszta ivóvíz mindig legyen elérhető a kutya számára, és ősztől tavaszig akár párásító készüléket is használhatunk. A bőr hidratálását segítheti a gyakori kefélés, amely az egész testen eloszlatja a természetes faggyút. Kerüljük az emberi kozmetikumok használatát, mert ezek a kutya bőrén irritációt okozhatnak.
Környezet tisztán tartása
A vedlési időszakban érdemes gyakrabban porszívózni, takarítani, és a fekhelyet rendszeresen mosni. A levegőben szálló szőrök allergizáló hatását légtisztítóval csökkenthetjük. A laza szőr kiszűrésére alkalmas gumikesztyűvel a kanapén és más kárpitokon is végigsimíthatunk.
Stresszkezelés és mentális fárasztás
A nyugodt környezet és a kiegyensúlyozott napi rutin csökkenti a stresszből fakadó szőrhullást. Biztosítsunk elegendő mozgást, játéklehetőséget és szellemi kihívást, különösen akkor, ha a kutya egész nap zárt térben van. A szeparációs szorongást, félelemzavarokat érdemes szakemberrel megbeszélni; bizonyos esetekben a melatonin vagy más étrend‑kiegészítő enyhítheti a tüneteket, de használatukat mindig állatorvossal kell egyeztetni.
Külső élősködők elleni védelem
A bolhák, kullancsok és szőrtüszőatkák komoly bőrgyulladást és szőrhullást okozhatnak. Egész évben alkalmazzunk megbízható parazitaellenes szereket (nyakörv, spot-on, tabletta), mert még a hűvösebb hónapokban is aktívak lehetnek az élősködők. Rendszeresen vizsgáljuk át a kutya bundáját séták után, különösen ha erdős, füves területen jártunk.
A szőr lenyírásának kérdése – tévhitek és veszélyek
Sokan úgy gondolják, hogy a kettős szőrzetet viselő kutyáknál a szőr rövidre nyírásával csökkenthető a vedlés és a melegben kényelmesebbé tehetjük a kedvencünk életét. Szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy a kettős szőrzet nyírása káros: a fedőszőr és az aljszőr egyszerre nő vissza, de gyakran eltérő ütemben, ami felborítja a természetes szigetelő funkciót, és a kutya könnyebben leéghet, bőrsérülések, napszúrás alakulhat ki. A nyírás továbbá nem akadályozza meg a vedlést; a rövidebb szőrszálak ugyanúgy hullanak, csak nehezebben láthatók. Ha a szőr túl hosszúra nő és ápolatlanná válik, inkább válasszuk a fazonigazítást vagy a ritkító fésű használatát. Bizonyos egészségügyi okokból (pl. műtéti terület, súlyos bőrbetegség) szükség lehet a szőr levágására, de ezt bízzuk szakemberre.
Gyakori kérdések és érdekességek
A kutyák szőrhullása rengeteg gazdit foglalkoztat, hiszen a jelenség egyszerre lehet természetes és aggasztó. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket és érdekességeket, hogy jobban megértsd, mi állhat kedvenced szőrhullása mögött.
Mi a különbség kutyaszőr és a kutyaszőr között?
Az angol nyelv különbséget tesz a „hair” és a „fur” között: a fur sűrű, rövidebb és általában kettős rétegben növő szőrzetet jelent, míg a hair hosszú, folyamatosan növekvő egyes szálakat jelöl. A „hajas” fajtáknál a szőrszál folyamatosan nő, ezért a vedlés kevésbé látványos és inkább nyírás formájában történik.
Mennyire gyakori a szezonális kopaszodás?
A szezonális oldalsó szőrhullás (SFA) egy jóindulatú, kizárólag kozmetikai jelenség, amikor a kutya oldalán – esetenként az orrhídján – foltokban kihullik a szőr, leggyakrabban ősszel vagy tavasszal. Leggyakrabban boxerek, airedale terrierek és angol bulldogok érintettek, de bármely fajtánál előfordulhat. A pontos ok ismeretlen, feltételezik, hogy a fényhiány és az hormonális változások miatt csökken a melatoninszint, ami megzavarja a szőrciklust. A betegség nem fájdalmas, nem jár viszketéssel, és gyakran magától megszűnik. Az orális melatonin-készítmények vagy bőr alá ültetett implantátumok segíthetnek a szőr visszanövésében.
Léteznek olyan fajták, amelyek nem vedlenek?
Az úgynevezett hipoallergén kutyák – például az uszkár, a portugál vízikutya, a bichon frisé, a havanese vagy a bedlington terrier – valójában nem allergénmentesek, de szőrciklusuk hosszú és aljszőrük hiányzik, ezért kevesebb szőrt hullatnak. Az allergiát gyakran a nyál és a bőr korpája váltja ki, nem pedig maga a szőr. A szőrtelen fajták (pl. kínai vagy a mexikói meztelen kutya) genetikai okból csak kevés szőrt hullatnak.
Igaz, hogy az ivartalanítás csökkenti a szőrhullást?
Az ivartalanítás a nemi hormonok szintjének csökkentésével befolyásolja a bőr és a szőr állapotát. A hormonok hullámzása – különösen a tüzelési ciklusok – okozhat ideiglenes szőrhullást a nőstény kutyáknál. Ivartalanítás után ezek az ingadozások megszűnhetnek, de a bőr anyagcseréje lelassulhat, ami egyes fajtáknál (pl. spiccek, pomerániai) szélsőséges szőrhulláshoz vezethet. Ezért az ivartalanítás hatását a szőrre mindig az állatorvossal érdemes átbeszélni.
Az őszi vedlés tehát nem ellenség, hanem a kutya testi-lelki egyensúlyát tükröző folyamat. A kedvencünk bundájának egészségéért sokat tehetünk: válasszunk minőségi tápot, biztosítsunk friss vizet és esszenciális zsírsavakban gazdag étrendet. Rendszeresen fésüljük és fürdessük őket, használjunk megfelelő keféket és samponokat. Tartsuk tisztán az otthonunkat és védekezzünk az élősködők ellen. A nyírás helyett részesítsük előnyben a ritkítást és a gondos fésülést, hogy megőrizzük a szőrzet természetes védőfunkcióját. A stressz csökkentése, a rendszeres mozgás és a mentális stimuláció szintén hozzájárul a szép, egészséges bunda kialakításához.
