A tél közeledtével a kutyatartók gyakran felteszik a kérdést, vajon szükség van‑e extra vitaminokra vagy étrend-kiegészítőkre ahhoz, hogy négylábú társuk egészséges maradjon? A hideg időjárás, a kevesebb napsütés és a száraz levegő mind befolyásolják a szervezet működését. Az energiaigény megnőhet, az immunrendszer fokozott terhelésnek van kitéve, és a bőr, illetve szőr állapotát is érheti kihívás.
Részletesen bemutatjuk, hogyan változik egy kutya tápanyag‑ és vitaminigénye a hideg hónapokban, áttekintjük a legfontosabb zsírban és vízben oldódó vitaminokat, az immunrendszer támogatásában szerepet játszó mikroelemeket, valamint a leggyakrabban alkalmazott étrend-kiegészítőket. A cikk végén gyakorlati tanácsokat adunk a téli etetéshez és az étrend-kiegészítők biztonságos használatához.
Tartalom
Téli kihívások a kutyák etetésében
A tél komoly próbatétel a kutyák számára: a hideg idő fokozza az energiaigényüket, miközben bőrük, szőrük és immunrendszerük is sérülékenyebbé válnak. Az, hogy milyen táplálásra van szükségük, nagymértékben függ az életkoruktól és a fajtájuk sajátosságaitól is.
Megnövekedett energiaigény és hőszabályozás
Ahogy a hőmérséklet csökken, a szervezetnek egyre több energiára van szüksége a testhőmérséklet fenntartásához. A FEDIAF (Európai Állateledel-ipari Szövetség) táplálkozási irányelvei szerint a szabadban tartott kutyák télen 10-90 %-kal több kalóriát igényelhetnek, mint nyáron. A testhőmérséklet fenntartása a kutyáknál a termoneutrális zónában a leghatékonyabb. Rövidszőrű fajtáknál a zóna alsó határa jellemzően magasabb (kb. 15 °C körül), míg északi, vastag bundájú fajtáknál jóval alacsonyabb, akár 0 °C alatt is lehet, sőt szánhúzó kutyáknál -20 °C környékére tolódhat.
A környezeti hőmérséklet csökkenésével a fenntartó energiaszükséglet jelentősen nőhet, de ennek mértéke nem írható le általános, fajta- és helyzetfüggetlen „kcal/°C” szabállyal. Kiindulásként a beltéri fenntartó energiaigényt (kb. 95-130 kcal/kg^0,75/nap) érdemes használni, és hidegben, főleg rövidszőrű vagy szabadtéren tartott kutyáknál fokozatosan 10-30 %-kal emelni a napi kalóriát, miközben a testállapot-pontszámot és a testsúlyt rendszeresen ellenőrizzük.
Nem minden kutya reagál ugyanúgy a hidegre. A vastag aljszőrzet, a testméret (nagyobb test = kisebb hőveszteség fajlagosan), az aktivitási szint és az akklimatizáció mind befolyásolják, mennyivel kell növelni a kalóriabevitelt. A benti, lakásban tartott kutyák esetén gyakran nincs szükség extra energia bevitelére; az elhízás télen is valós veszély, ezért az etetési mennyiséget célszerű az ideális testállapot alapján beállítani.
Bőr‑ és szőrproblémák télen
A fűtött lakások száraz levegője és a kinti hideg váltakozása kiszáríthatja a bőrt, megnövelheti a korpásodás és a szőr töredezésének esélyét. Ezért a megfelelő zsírsavbevitel (omega‑3 és omega‑6) és bizonyos mikroelemek (például cink) különösen fontos. Az olyan fajták, amelyek vedlenek, rendszerint télen vastag aljszőrzetet növesztenek, míg tavasszal elhullatják azt; a szőr váltakozása vitaminokat és ásványi anyagokat igényel, de kiegyensúlyozott táplálással ez fedezhető.
Az immunrendszer terhelése
A tél a felső légúti fertőzések, a kennelköhögés és más vírusos betegségek szezonja. Egy jól működő immunrendszerhez kiegyensúlyozott vitamin‑ és ásványi anyag ellátás szükséges. Bizonyos vitaminok (például A‑, E‑ és D‑vitamin), valamint a nyomelemek (cink, szelén) antioxidánsként támogatják a védekezést. Bár sok reklám vitamin‑ és „immunerősítő” készítményeket kínál, fontos tudni, hogy tudományosan igazolt immunfokozó hatásuk ritkán van. A túlzott adagolás akár ellenkező hatást válthat ki.
Különböző életszakaszok és fajták
- Kölyökkutyák
Intenzív növekedésük miatt energiában és tápanyagokban gazdag étrend szükséges. A nagytestű fajták kölykei érzékenyek a túlzott kalcium‑ és energiafelvételre, ami csontdeformitásokhoz vezethet. A hideg önmagában nem indokolja a vitaminkészítmények hozzáadását, hacsak a táplálék nem házi koszt. - Felnőtt kutyák
A legtöbb kereskedelmi táp kielégíti az igényeket. Az aktív, munkát végző vagy kinti kutyák extra energiát, magasabb zsír‑ és fehérjetartalmú eledelt igényelhetnek. - Idős kutyák
Anyagcseréjük lassabb, ízületi problémák gyakrabban jelentkeznek. Az energiabevitel csökkentése, a könnyen emészthető fehérje és esetleg ízületvédő étrend-kiegészítők hasznosak lehetnek. - Vemhes és szoptató kutyák
Fokozott vitamin‑, ásványi anyag‑ és energiaigényük van. Ilyenkor célszerű kimondottan ehhez a ciklushoz készült tápokat választani vagy állatorvossal egyeztetni a kiegészítőkről.
A legfontosabb vitaminok funkciói, hiánytünetei és túlzott bevitele
A kiegyensúlyozott, minőségi táp a legtöbb vitamin‑ és ásványi anyag igényt kielégíti, ezért a kiegészítők adása csak indokolt esetben, állatorvosi felügyelet mellett javasolt. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) szerepe a látásban, a csontok és izmok egészségében, az antioxidáns védelemben és a véralvadásban kulcsfontosságú, ugyanakkor könnyen túladagolhatók.
Zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K)
A‑vitamin
A retinol és előanyagai (karotinoidok) elengedhetetlenek a látás, az immunrendszer, a bőr és a nyálkahártyák épsége, valamint a normál növekedés és szaporodás szempontjából. A kutya A‑vitamin‑szükségletét már kis mennyiségű máj, tojássárgája vagy halolaj képes fedezni; a kereskedelmi tápok is tartalmazzák. Az A-vitamin hiány ritka, de éjszakai vakság, hámló bőr és terméketlenség jelentkezhet. A túlzott bevitel azonban veszélyes: krónikus hipervitaminózis esetén csontosodási zavarok, ízületi fájdalom, csontkinövések, vérzések és bőrproblémák alakulhatnak ki. A májban felhalmozódó A‑vitamin könnyen túladagolható, ezért ne adjunk extra halmájat vagy halolajat anélkül, hogy állatorvossal egyeztetnénk.
D‑vitamin
A kolekalciferol (D₃‑vitamin) és az ergokalciferol (D₂‑vitamin) a kalcium‑ és foszforanyagcsere szabályozói, hozzájárulnak az egészséges csontozathoz és az izomműködéshez. A kutya bőrén a napsugárzás nem termel elegendő D‑vitamint, ezért az eledel vagy a kiegészítő forrás a döntő. A hiány csontlágyuláshoz, csontdeformitásokhoz és izomgyengeséghez, míg a túlzott bevitel magas vérkalcium‑szinthez, vesekárosodáshoz és lágyszöveti meszesedéshez vezethet. A D‑vitamin szintjét mindig figyelembe veszi a gyártó; kiegészítés csak állatorvosi felügyelet mellett ajánlott.
E‑vitamin
A tokoferolok elsősorban antioxidánsok, megvédik a sejthártyákat az oxidatív sérülésektől és támogatják az immunrendszert. Egy 2024‑es szakirodalmi áttekintés szerint az E‑vitamin a C‑vitaminnal együtt modulálja a gyulladásos mediátorokat és a sejtes immunválaszokat. E‑vitamin‑hiány esetén izomgyengeség, neurológiai tünetek, meddőség vagy bőrgyulladás jelenhet meg; ilyen hiány leginkább házi koszt etetésénél fordul elő. A túladagolás ritka, de nagy dózisú kiegészítők hosszú távon interferálhatnak a K‑vitaminfüggő véralvadással és növelhetik a vérzékenység kockázatát.
K‑vitamin
A K‑vitamin (phylloquinon – K₁, menaquinon – K₂) nélkülözhetetlen a véralvadásban szerepet játszó II., VII., IX. és X. faktor, valamint a csont anyagcserében részt vevő osteocalcin aktiválásához. A Cornell Egyetem tájékoztatója szerint K‑vitamin hiány esetén a fibrinháló nem alakul ki megfelelően, ezért már kisebb sérülés is elhúzódó vérzést okozhat. A leggyakoribb ok az egér‑ vagy patkánymérgekben lévő K‑vitamin antagonisták lenyelése, de epekiválasztási zavarok, hosszan tartó antibiotikum‑kezelés vagy felszívódási betegség is kiválthatja. A hiány tünetei közé tartozhat a bőr alatti vérömleny, nyálkahártya‑vérzés, belső vérzés és akár halál is. A megelőzéshez a mérgek elkerülése és a kiegyensúlyozott étrend elegendő. Kiegészítő adása kizárólag állatorvosi javaslatra, meghatározott dózisban történhet.
Vízben oldódó vitaminok (B, C)
B‑vitaminok általános szerepe
Az összes B‑vitamin vízben oldódik, ezért a felesleg vizelettel távozik, és kevesebb a felhalmozódás okozta toxikusság veszélye. Többségük koenzimként működik a sejtek energiatermelő folyamataiban, és fontosak az idegrendszer, a vérképzés és a bőr egészsége szempontjából. A kereskedelmi kutyatápok az AAFCO/FEDIAF minimum értékei szerint tartalmazzák őket, így hiányuk elsősorban házi koszt, kizárólagos főtt hús vagy monoton étrend esetén fordulhat elő.
- B₁‑vitamin (tiamin)
A szénhidrát-anyagcserében koenzimként vesz részt. A nyers hal és a kagyló tiaminázt tartalmaz, amely lebontja a tiamint, ezért tartós, nagy mennyiségű etetésük hiányt okozhat. A tiamináz hőérzékeny, főzéssel inaktiválható. Hiánytünetek: étvágytalanság, hányás, fogyás, levertség, majd neurológiai eltérések (ataxia, zavartság, görcsök) és szív- és érrendszeri zavarok. A klinikai tünetek általában néhány hétig fennálló hiány után jelentkeznek. - B₂‑vitamin (riboflavin), B₃ (niacin) és B₅ (pantoténsav)
Részt vesznek a sejtek redox reakcióiban és a zsír‑, szénhidrát‑ valamint fehérjeanyagcserében. Hiányuk ritka, tüneteik közé tartozhat bőrelváltozás és levertség. - B₆‑vitamin (piridoxin)
Szükséges az aminosavak lebontásához, a vörösvértestek képződéséhez és az idegátvivő anyagok szintéziséhez. Hiánya görcsöket, vérszegénységet és bőrgyulladást okozhat. - B₇‑vitamin (biotin) és B₉ (folsav)
A biotin a zsírsavak szintéziséhez, a folsav pedig a DNS‑szintézishez és a vörösvértest‑képzéshez szükséges. Hiányuk szőrhullással, bőrgyulladással vagy vérszegénységgel járhat. - B₁₂‑vitamin (kobalamin)
Elengedhetetlen a sejtosztódáshoz, az idegrendszeri funkciókhoz és a vörösvértestek éréséhez. A bélben „belső faktorhoz” kötődve szívódik fel, így felszívódási zavarok (krónikus bélgyulladás, bakteriális túlnövekedés, hasnyálmirigy‑elégtelenség) vagy genetikai rendellenességek (pl. Imerslund-Gräsbeck szindróma egyes fajtáknál) súlyos kobalaminhiányt okozhatnak, melynek tünetei súlyvesztés, hasmenés, vérszegénység és neurológiai zavarok. A hiány diagnózisa vérvizsgálattal történik, és injekciós vagy szájon át történő kiegészítés szükséges állatorvosi felügyelettel.
C‑vitamin
A legtöbb emlőstől eltérően a kutyák mája képes szintetizálni az aszkorbinsavat, így nem szükséges a táplálékkal történő bevitel. A C‑vitamin erős antioxidáns, segít a kollagénszintézisben és a vas felszívódásában. Kutatások szerint a C‑ és E‑vitamin magasabb dózisú pótlása időlegesen növelheti bizonyos immunsejtek aktivitását, de a bizonyítékok korlátozottak és ellentmondásosak. Túl magas dózis hányást, hasmenést és oxalátkő-képződést okozhat. Mivel a kutya szervezete termel C‑vitamint, a kiegyensúlyozott étrend mellett pótlása általában felesleges.
Nyomelemek és ásványi anyagok
A cink és szelén fontos nyomelemek, hiányuk bőr‑ és immunproblémákhoz, illetve izomgyengeséghez vezethet, de a pótlást csak a hiány bizonyítottsága esetén kezdjük el.
Cink
A cink több száz enzim és fehérje működéséhez szükséges. Nélkülözhetetlen a bőr és a szőr egészségéhez, az immunrendszer működéséhez, a sebgyógyuláshoz és a hormonrendszer megfelelő működéséhez. Hiánya genetikai okból (például egyes északi fajtákban felszívódási zavar) vagy étrendi okból alakulhat ki. Egy 2021-es irodalmi áttekintés szerint a cinkhiány hátterében állhat alacsony bevitel, rossz biohasznosulás, malabszorpció vagy a cinktranszporterek működési zavara. A hiány következtében pörkök, szőrhullás, viszketés és bőrgyulladás jelentkezhet, leggyakrabban a pofa, a lábvégek, a szem- és fülkörnyék területén.
A cinkhiány immunológiai eltérést is okozhat: felborul a T-segítő sejtek (Th1/Th2) egyensúlya, ami bőrproblémákhoz és allergiás tünetekhez vezethet. A hiány kezelése állatorvos által előírt cink készítmény (például cink-metionin) adásával és az étrend javításával történik. A cinktúladagolás ritka, de előfordulhat például érme vagy cinktartalmú krém lenyelésekor; tünetei közé tartozhat a hányás, hasmenés, levertség és a vérszegénység.
Szelén
A szelén mikrotápanyag, szerepet játszik az antioxidáns glutation‑peroxidáz enzimekben, a pajzsmirigyhormonok átalakításában, az immunrendszerben és a reprodukcióban. A 2021‑es összefoglaló szerint szelénhiány önmagában ritkán okoz klinikai tüneteket kutyában, de ha E‑vitamin‑hiánnyal párosul, izomgyengeség, ödéma, levertség, légzésprobléma és szívizomkárosodás léphet fel. Egy olyan esetben, ahol hosszú ideig tárolt, vitaminokban szegény tápot etettek, több tacskó hirtelen halt meg, amit utólag szelén‑ és E‑vitamin hiánynak tulajdonítottak.
A hiány befolyásolhatja a termékenységet és az immunválaszt is: a hiányos kutyák limfocitái gyengébb mitogén választ mutattak. A túlzott szelénbevitel mérgező lehet (hányás, idegrendszeri tünetek), de természetes körülmények között ritka, mivel a kutyák toleranciaszintje magas. A kiegyensúlyozott tápok tartalmazzák a szükséges mennyiséget.
Egyéb ásványi anyagok
A kalcium, foszfor és magnézium főként a csontok, fogak és izmok működéséhez szükségesek; arányuk kritikus a növekedésben. A vas fontos a hemoglobin szintéziséhez; hiánya vérszegénységet okoz, túlzott pótlása azonban vastúltengéshez vezethet. A réz részt vesz az oxidatív enzimekben és a pigmentációban; hiánya pigmentvesztést, túladagolása májkárosodást okozhat. Kutyáknál ezek a mikrotápanyagok leggyakrabban a kiegyensúlyozott tápokon keresztül fedezhetők; a kiegészítő pótlás állatorvosi javaslat nélkül nem ajánlott.
Népszerű étrend-kiegészítők télen
Az omega‑3 zsírsavak, a glükózamin, a kondroitin és a probiotikumok a leggyakrabban alkalmazott étrend-kiegészítők: gyulladáscsökkentő, ízületvédő és emésztést segítő hatásuk tudományosan bizonyított.
Omega‑3 zsírsavak (halolaj)
Az EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahexaénsav) nevű hosszú láncú omega‑3 zsírsavak halolajból, lazacolajból vagy krillolajból származnak, és számos jótékony hatással bírnak. Klinikai vizsgálatok szerint az omega‑3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásúak, javítják a szőr és bőr állapotát, enyhítik az allergiás viszketést, támogatják a szív‑ és veseműködést, és lassíthatják az ízületi gyulladás előrehaladását. Emellett idős kutyák kognitív funkcióját is segíthetik és csökkentik a trigliceridszintet. A túlzott bevitel hasmenést, hányást vagy véralvadási zavarokat okozhat, valamint kedvezőtlen arányba tolhatja a vérben lévő zsírsavak összetételét. Érdemes gyógyszerkönyvi tisztaságú, hidegen sajtolt terméket választani, amely nem tartalmaz nehézfém szennyeződést.
Glükózamin, kondroitin és más ízületvédők
A glükózamin a porcszövetet alkotó glükózaminoglikánok építőeleme, míg a kondroitin‑szulfát a porc rugalmasságát és nedvességtartalmát biztosítja. Egy randomizált vizsgálatban a glükózamin‑kondroitin kombináció 70 nap után csökkentette a fájdalmat és javította a terhelhetőséget, hasonlóan a nem szteroid gyulladáscsökkentőkhöz (NSAID). A legtöbb készítmény feltöltő fázist, majd fenntartó adagot ajánl. A kondroitin gátolja a porcot lebontó enzimeket és együtt hatékonyabb a glükózaminnal.
Egyéb ízületvédők közé tartoznak az avokádó‑szója kivonatok (ASU), az MSM (metil‑szulfonil‑metán) és a zöldkagyló kivonat; ezek bizonyos tanulmányok szerint csökkentik a gyulladást és védik a porcot. Fontos megjegyezni, hogy a táplálékkiegészítők piacát kevésbé szabályozzák, ezért válasszunk függetlenül tesztelt, állatorvosok által ajánlott terméket, és ne használjunk többféle ízületvédőt egyszerre.
Probiotikumok és prebiotikumok
Az emésztőrendszer egészsége a tél folyamán is kulcsfontosságú, hiszen a bélflóra erősen befolyásolja az immunműködést. A Cornell Egyetem ismertetője szerint a kutyáknak adott probiotikumok segíthetnek a hasmenés megelőzésében és kezelésében, támogatják a húgyúti egészséget, csökkenthetik a stressz okozta szorongást és erősítik az immunválaszt. A hatás függ a baktériumtörzstől (Lactobacillus, Bifidobacterium, Enterococcus), a csíraszámtól (1-10 milliárd CFU/nap) és a termék stabilitásától. Biztonságos kutyáknál, de immunszupprimált állatoknál vagy antibiotikus kezelés alatt csak állatorvosi felügyelettel használható. A prebiotikumok (pl. inulin, FOS) a jó baktériumok táplálékául szolgálnak, és segítik a probiotikumok hatását.
Multivitaminok és „immunerősítők”
A piacon számtalan multivitamin‑készítmény kapható, amelyek a gyártók szerint „fokozzák az energiaszintet”, „erősítik az immunrendszert” vagy „ragyogóvá teszik a szőrt”. Fontos azonban, hogy a kiegyensúlyozott tápok már tartalmaznak minden szükséges vitamint, és a felesleg vizelettel vagy széklettel távozik, illetve felhalmozódva káros lehet. Az American Kennel Club által összegzett információk alapján a csak tápot fogyasztó egészséges kutyáknak nincs szükségük multivitaminra; a túlzott A‑vitamin ízületi fájdalmat okozhat, a túl sok D‑vitamin pedig a lágyrészek elmeszesedését idézheti elő. Multivitamin adása legfeljebb otthon főzött étrend, speciális egészségügyi állapot vagy állatorvosi javaslat esetén indokolt.
Egyéb kiegészítők
Kollagén és zselatin
Fehérjeforrásként támogatják a porc és az ízületi kötőszövet egészségét. Tudományos bizonyítékaik korlátozottak, de egyes gazdik tapasztalnak javulást.
Adaptogén gyógynövények (pl. ashwagandha, ginzeng)
Ezek humán használatból ismertek, de kutyák esetén korlátozott vizsgálat áll rendelkezésre. Néhány termék lehet, hogy csökkenti a stresszt, de nem alkalmas gyógyszerek helyettesítésére. Bármilyen gyógynövény vagy „természetes” készítmény adásához mindenképpen kérjük ki állatorvos véleményét, különösen, ha a kutya gyógyszert szed.
Gyakorlati tanácsok téli étrendhez és kiegészítők használatához
A táplálékkiegészítők piacán sok a hangzatos, de tudományos alap nélküli termék. Válasszunk megbízható gyártót, és mindig tartsuk szem előtt: a megelőzés legjobb módja a teljes értékű, kiegyensúlyozott táplálás és a megfelelő életmód.
A kalóriabevitel beállítása
- Figyeljük a testállapotot
A bordák könnyű tapintása és a derékvonal láthatósága jelzi az ideális kondíciót. Ha a kutya a hidegben kint tartózkodik, és vékonyodni kezd, fokozatosan emeljük a napi kalóriát. A szabadban élő kutyák energiaigénye 10-90 %-kal nőhet a hőmérséklettől és a szőrzet típusától függően. - Használjunk energiadús tápot
Magasabb zsírtartalmú eledellel könnyebben fedezhető az energiaszükséglet. A zsír kalóriában gazdag és lassan emészthető. Az aktív munkakutyák számára válasszunk „performance” vagy „working dog” tápot. - Ne etessünk túl
A kevésbé aktív, lakásban élő kutyák télen kevesebbet mozognak, ezért könnyen meghíznak. A fűtött lakás miatt nincs szükség extra kalóriára. A jutalomfalatok ne haladják meg a napi energiabevitel 10 %-át. - Rendszeres mérlegelés
Súlyváltozás esetén korrigáljuk a napi adagot. A téli súlygyarapodás tavaszi ízületi problémákhoz és anyagcserezavarokhoz vezethet.
Hogyan válasszunk étrend-kiegészítőt?
Konzultáljunk állatorvossal
Mielőtt bármilyen vitamint vagy étrend-kiegészítőt adnánk, kérjük ki szakember véleményét. Az állatorvos figyelembe veszi a kutya életkorát, egészségi állapotát és a már szedett gyógyszereket.
Ellenőrizzük a minősítést
Keressük azokat a termékeket, amelyek harmadik fél által teszteltek, megfelelnek a FEDIAF/AAFCO ajánlásoknak, és nem tartalmaznak tiltott anyagokat (például xilit). Az „emberi fogyasztásra” szánt vitaminok gyakran túl nagy dózisban tartalmaznak hatóanyagot, és édesítőket is hozzáadnak, amelyek mérgezők lehetnek a kutyák számára.
Olvassuk el az összetevőket
Kerüljük a felesleges töltőanyagokat, mesterséges színezékeket és aromákat. Ügyeljünk arra, hogy ne szerepeljen ugyanaz a hatóanyag több, párhuzamosan adott készítményben, mert az túladagoláshoz vezethet.
Kezdjük kis adaggal
Ha a kiegészítő nem okoz mellékhatást (hányás, hasmenés, letargia), fokozatosan elérhető a javasolt mennyiség. Bármilyen mellékhatás esetén szüneteltessük a készítményt és forduljunk állatorvoshoz.
Könyveljük a kúrákat
Jegyezzük fel, mikor és milyen kiegészítőt adtunk, hogy az állatorvos számára később visszakereshető legyen. Egy‑egy kúra hatása minimum 4-6 hét után értékelhető.
Téli gondoskodás a tápanyagon túl
Megfelelő menedék
A kint tartott kutyáknak hőszigetelt, száraz kutyaházra van szükségük. Az alom legyen vastag (szalma, takaró), és rendszeresen cseréljük. Ügyeljünk arra, hogy a víz ne fagyjon be.
Mozgás és szellemi stimuláció
A hideg nem mentség a mozgás elhanyagolására. A rövid, de gyakori séták jobbak, mint a hosszú, egyszeri kimenetel. Szellemi feladatokkal (etetőlabda, szimatjáték) otthon is lefáraszthatjuk a kutyát.
Mancs‑ és szőrzetápolás
A jég, a hó és az utak szórására használt só repedezett tappancsot okozhat. Séta után mossuk le a mancsot meleg vízzel, szárítsuk meg, és használjunk mancsvédő krémet. A hosszú szőrű kutyák bundájában könnyen kialakul a filcesedés – rendszeres fésüléssel megelőzhetjük.
Kerüljük a veszélyes ételeket
Ünnepi időszakban sok veszély leselkedik: csokoládé, alkohol, fűszeres vagy zsíros ételek, xilit tartalmú sütemények. Ezek komoly mérgezést okozhatnak.
Rutin állatorvosi ellenőrzés
Érdemes a tél elején meglátogatni az állatorvost, különösen idős vagy krónikus betegséggel küzdő kutyák esetén. A vérkép alapján szükség esetén célzott kiegészítőt javasolhat.
Érdekességek és tévhitek
A kutyák maguk is termelnek C‑vitamint
Míg az ember és a tengerimalac számára ez nélkülözhetetlen vitamin, a kutyák májában glükózból keletkezik aszkorbinsav. Ezért a C‑vitamin‑pótlás legtöbbször indokolatlan, és a túlzott adagolás hasmenést okozhat.
A termoneutrális tartomány fajtánként változik
A hosszú szőrű kutyák 15-20 °C között érzik jól magukat, a rövidszőrűek 20-25 °C‑on, míg a szánhúzó fajták még 10 °C alatti hidegben is komfortosan elvannak.
A több vitamin nem mindig jobb
A zsírban oldódó vitaminok felhalmozódnak a szervezetben. A túl sok A‑vitamin csontdeformitást és vérzékenységet okozhat, a túl sok D‑vitamin pedig a lágyrészek meszesedéséhez vezet. Ezért ne adjunk humán multivitamint vagy halolajat korlátlanul.
A téli szőrzet nem csak a hidegtől véd
A bunda nemcsak hőtartó, hanem a bőr védőrétege is. Ha levágjuk vagy lenyírjuk a szőrzetet télen, a kutya könnyebben megfázhat és bőrproblémák jelentkezhetnek. Rövidszőrű fajták esetén a kabát használata indokolt lehet.
A táplálékkiegészítők nem helyettesítik az állatorvosi kezelést
Az ízületi fájdalom, a bőrbetegség vagy az immunrendszeri problémák hátterében konkrét betegségek állhatnak. A kiegészítők csak kiegészítik a terápiát, nem gyógyítanak önmagukban.
A téli időszak nemcsak a gazdáktól követel fokozott odafigyelést, hanem négylábú barátaink szervezetét is próbára teszi. A hideg, a száraz levegő és a kevesebb mozgás egyaránt befolyásolják az energia‑ és tápanyagigényt. A cél legyen mindig az egyensúly: sem hiány, sem túladagolás ne alakuljon ki. Tudatos etetéssel, időben adott étrend-kiegészítőkkel és rendszeres állatorvosi kontrollal biztosíthatjuk, hogy kutyánk a hideg hónapokban is egészségesen, jó kedvvel kísérjen bennünket a hétköznapokban.
